🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nyitrai székesegyház
következő 🡲

nyitrai székesegyház: Alapítási ideje ismeretlen. 1930: a szegyh. D-i oldalánál 13. sz. apszisalapfalat találtak, ez lehet az 1111: említett, a hagyomány szerint Gizella kirnő által alapított Szt Emmerám-tp. maradványa. - Az első ~ 1238: készült el. A kk. tp-ban 23 →oltármesterségről tudunk. - Oláh Miklós esztergomi érs. (1553-68) levele szerint a nyitrai ppi szék 1529-34: azért maradt betöltetlen, mert a bécsi kamarának szüksége volt ércre, hogy pénzt verhessen. Erre a célra Szt András és Benedek zoborhegyi remetéknek a nyitrai szegyh-ban őriztetett, nemes ércből készült koporsóját használta föl. - 1622-44: Telegdi János kalocsai érs. (1623-47), nyitrai adm. (1619-44) a ~at nagyobbíttatta. Nyitra várának ostromai (1605: Rhédey vezérelte hajdúk, 1663. X. 18-1664. V. 7: törökök) után Pálffy Tamás pp. (1669-79), 1711 k. Erdődy László végeztetett helyreállítást. A falakat és oszlopzatokat márvánnyal födette, a boltozatot festményekkel ékesítette, a padlózatot szép alakú kövekkel rakatta ki. Helyreállíttatta a berendezést és az altp-ot. A ~ Ny-i oldalához támaszkodó gótikus-reneszánsz székházat 1732: barokk formában átépíttette. - A ~ őrzi Perényi Ferenc váradi pp. (1514-26) ezüstből öntött, aranyozott főpásztori botját. **

Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Bp., 1896:641. - Nyitra vm. 1900:534, 662.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.